Híres és hírhedt drágakövek
Ismerd meg velünk a leghíresebb vagy éppen leghírhedtebb drágaköveket! Megannyi ragyogás és legendás vagy rejtélyes történet... Ha a drágaköveket a bőrápolásban használod, a bőröd lesz a legszebb ékszered!
A valaha talált legnagyobb gyémánt a Cullinan, amely nevét Sir Th. Cullinan-ról, az egyik bányatársaság elnökéről kapta. A hatalmas drágakövet 1908-ban 105 kőre csiszolták az amszterdami Ascher cég gyémántcsiszolói. Így született a Cullinan O., vagy más néven Afrika csillaga, amely VII. Edward angol király jogarát díszíti, és a Tower-ban őrzik. Egy másik kő, a Cullinan IV., Mary királyné, V. György hitvesének koronáját díszíttette, de melltűként is használható volt. Ma ezt is a Tower-ban őrzik. Szintén az angol királyi családhoz került a híres Kohinoor vagy Kohinur . Az eredetileg kerek formájú követ 1739-ben a perzsa sah szerezte meg és a Fény-hegye (Koh-i-noor) nevet adta neki. Majd a kő brit Kelet-Indiai társaság tulajdonába került, amely 1850-ben Viktória királynénak ajándékozta. Átcsiszolva először Mary királyné koronájába, majd Erzsébet királynő koronájába került.
II. Katalin orosz császárnő vásárolta meg a híres Orlov vagy Amsterdami gyémántot 1772-ben. A kő korábban állítólag egy Brahma-templomban egy szobor szeme volt, majd miután az orosz császári udvarba került, a császári kormánypálcának a hegyét díszítette.
Szintén egy templomból, egészen pontosan egy Nassak melletti Siva-templomból származik a Nassak nevű gyémánt. 1818-ban az angolok hadizsákmányként szerezték meg. 1927-ben átcsiszálták, majd magántulajdonba került.
A Sah gyémánt Indiából származik. Különlegessége, hogy három felirat van rajta uralkodók nevével, innen a sah név. 1829-ben Miklós cárnak ajándékozták, ma a moszkvai Kremlben őrzik. Szintén Oroszország tulajdonába került a Lancy gyémánt is.
Híres gyémántok magántulajdonban
A Hope 1830-ban jelent meg a piacon, miután állítólag egy, a francia forradalom idején ellopott kőből átcsiszolták. Nevét egykori tulajdonosáról, H.Th. Hope bankárról kapta.
Számos híres gyémánt a mai napig magántulajdonban van. Ilyen a Sancy, amelyet állítólag Merész Károly viselt 1470 táján, majd száz évvel később névadójához, Seigneur de Sancy törökországi nagykövethez került. Az 1900-as évek óta az Astor-család tulajdona. A Tiffany-t a dél-afrikai Kimberley bányában találták és a New York-i Tiffany ékszercég vette meg.
A szakirodalom olyan köveket is számon tart, amelyeknek az idők során nyomuk veszett. Az egyik leghíresebb ilyen gyémánt a Fireznei, amely a Medici-család birtokában volt, a 18. században a Habsburg koronába került, majd melltűnek használták. Az I. világháborúban azután nyoma veszett.
A rubinok és a zafírok
A gyémántok mellett számos híres rubint is számon tartanak a szakértők. Az Edward rubint a londoni British Múzeumban őrizik, a Reeves’ csillagrubint pedig Washingtonban. A Béke rubint 1919-ben az I. világháború lezárásakor találták, innen kapta a nevét is. A Fekete Herceg rubinja az angol koronán van, míg a Timur rubin a koronaékszerek egyik nyakláncán. Ezekről később megállapították, hogy valójában nem is rubinok, hanem spinellek. A spinell szintén drágakőfajta, nagyon hasonlít a rubinra, de értékében nem közelíti meg azt. Az angol koronakincsek között szerepel a Szent Edward és a Stuart zafír.
S végül, de nem utolsó sorban ejtsünk szót egy híres smaragdról is: a bécsi kincstár értékes darabja egy 12 cm magas 2205 karátos balzsamtartó korsó, amelyet egyetlen smaragdkristályból metszettek.
Apropó, karát! A karátot az ókortól kezdve súlyegységként használták a drágakő-kereskedelemben. A név az afrikai korallfa szemes magvára (kurara) vagy a szentjánoskenyérfa gyümölcsének magvára (keration) utal. Az egységes, metrikus karátot csak 1907-ben vezeték be, ma egy karát 200mg. A drágakövek karátsúlyát azonban ne tévesszük össze az arany karátszámával. Az arany esetében a karát ugyanis nem a súlyt, hanem minőséget jelöl.
Drágakövek a szépségápolásban
A drágakövek különlegességét, hatékonyságát a szépségápolásban is alkalmazzák, hatásukat laboratóriumi tesztek is bizonyították. A kedvező tulajdonságok a bőr mélyebb rétegeiben hatnak, és szó szerint ragyogóvá teszik a bőrt. Belülről védik meg a stressz okozta károsodásoktól, UV-védelmet nyújtanak és fokozzák a kötőszövetet valamint a bőr külső rétegét alkotó sejtek megújulását.
Na, de hogyan is kerül a drágakő egy kozmetikumba? Valójában drágakő-örlemény formájában, amely annyira apró és finom szerkezetű, hogy az emberi szem számára nem látható. Az őrleményt úgynevezett nanometrikus rendszerbe, azaz egy apró gömb-szerekezetben juttatják a bőrbe. A gömb-szerkezetben pedig egy speciális fehérje segíti a drágakövek felszívódását.
A végeredmény: a különleges hatóanyag eljut a bőr mélyebb rétegeibe, segíti az ott lévő sejtek megújulását és belülről ragyogtatja át a bőrt. Az egyéb aktív hatóanyagokkal együtt csökkentik az öregedés látható jeleit. Így válik ékszerré a bőröd.
